Népes romániai mezőgazdasági küldöttség látogatott el a magyarországi Kiskunhalasra szeptember közepén, adta hírül Luka Péter, a Szilágy megyei szakigazgatóság igazgatója. Nemcsak Erdélyből, Románia több más megyéjéből is összesen 250 személy tekintette meg a Kiskun privát kutatóállomás harminc év tapasztalatát bemutató rendezvényét, vettek részt a szeptember 14-16-a között a magyar szakemberekkel közösen tartott tapasztalatcserén. Idén Románia 19 megyéjében a Kiskun kutatóállomáson nyert 12 kukoricahibridet vetettek, s ezzel új versenytárs is megjelent a román piacon a vetőmag forgalmazásban. Az idei aszályos nyáron a Kiskun-hibridek különösen szárazságtűrő képességükkel váltak be. A magyar kutatóállomásnak szándékában áll az ősz folyamán szerződést kötni romániai mezőgazdasági termelőkkel. /Fejér László: Magyar-román mezőgazdászfórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./
2001. március 29.
Márc. 23-án és 24-én a Magyarországon, Kunszentmiklóson került sor a református középiskolák természettudományi diákkonferenciájára. Az összesen 16 magyarországi és erdélyi iskolát 102 diák képviselte. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium csapata első lett a városok közötti versenyen. Maguk mögött hagyták Kunszentmiklóst, Debrecent, Kiskunhalast, és a nagydíjra esélyes budapestieket is. Erdélyből nagyváradi, szatmárnémeti, nagyenyedi és kolozsvári középiskolások részt vettek a versenyen. /(mezei): Diákkonferenciai sikerek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2001. december 11.
Partnerkereső találkozót tartottak dec. 10-én Kiskunhalason romániai és magyar üzletemberek. A Kiskunhalas és Sepsiszentgyörgy szervezésében - Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) támogatásával - rendezett fórumon száznál több magyar és 14 romániai vállalat képviselője vett részt. A két testvérváros polgármestere a találkozón hangsúlyozta: az üzleti tárgyalásoktól a régiók közötti gazdasági - befektetési és kereskedelmi - kapcsolatok élénkülését várják. Magyarország és Románia kereskedelmi forgalma tavaly 906 millió dollárt tett ki, mintegy 170 millió dollár körüli magyar többlettel. Az idei forgalom várhatóan meghaladja az 1 milliárd dollárt, körülbelül 200 millió dolláros magyar aktívummal. Magyarországról a 80-as, 90-es évek fordulójától 200 millió dollár tőkekihelyezés történt Romániába, döntően a Mol Rt. révén, de nagy befektetései vannak még a Richternek, a Zalakerámiának, a Dunapacknak. Összesen mintegy 3.500 magyar cég van jelen Romániában - tette hozzá. A kiskunhalasi találkozón az erdélyi vállalkozók többsége az építkezési, az épületgépészeti, fafeldolgozó, bútorgyártó, lakás- és irodaberendezéssel foglalkozó cégek képviseletében jelent meg, de volt világítástechnikai termékek forgalmazásával, bőrfeldolgozással, valamint bor- és szeszesitalok termelésével foglalkozó vállalat is. /Partnerkereső találkozó Kiskunhalason. 3500 magyar cég Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./
2001. december 13.
Partnerkereső találkozót tartottak dec. 10-én Kiskunhalason romániai és magyarországi üzletemberek. A Kiskunhalas és Sepsiszentgyörgy /a két testvérváros/ szervezésében rendezett fórumon száznál több magyarországi és 14 romániai vállalat képviselője vett részt. /Román-magyar üzletember találkozó Kiskunhalason. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
2003. szeptember 29.
Zenés ébresztővel kezdődött a program Kiskunhalas testvértelepülésről is jöttek vendégek. Bemutatták az Andrási Benedek nyugdíjas tanár által összeállított falumonográfiát. /Fülöp D. Dénes: Alsósófalvi falunapok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 29./
2002. február 13.
A testvértelepülési kapcsolatok újabb területtel bővültek: Tölcséres Sándor, Sepsiszentgyörgy cigányokért felelő önkormányzati képviselője Kiskunhalason részt vett egy cigányiskolának, orvosi rendelőnek és kultúrteremnek otthont adó komplexum avatásán, s ez alkalommal megállapodott a kiskunhalasi önkormányzattal a két testvérváros cigány lakosságának testvérkapcsolati felvételéről. Az együttműködési szerződés aláírására Sepsiszentgyörgyön május 6-án kerül sor. Tölcséres képviselő elmondta, a ceglédi és kassai cigány közösséggel létesítendő testvérkapcsolat felvételét is elindította, s a közeljövőben a német és holland cigánysággal is kapcsolatot szándékszik kiépíteni. /Kapcsolat határok fölött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./
2004. január 17.
A Nagybánya-kultusz legújabb bizonyítéka s a témában megjelent kötetek méltó társa a Thorma János Múzeum és a Halasi Múzeum Alapítvány gondozásában 2003-ban, Kiskunhalason napvilágot látott Thorma János-kötet (szerkesztette Szakál Aurél, együttműködő munkatársak, Boros Judit és Szűcs György). A tanulmánygyűjtemény a festő születésének 130. évfordulójára, 2000-ben, a szülővárosában rendezett tudományos konferencia anyagát tartalmazza. /Németh Júlia: Thorma-tanulmányok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
2007. szeptember 20.
Számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával vették őrizetbe a Magyar Szocialista Párt (MSZP) egykori országgyűlési képviselőjét, Zuschlag Jánost, aki korábban lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, miután a holokauszttal viccelődött. Zuschlag jelenleg az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnöke, a megyei közgyűlés tagja, Kiskunhalason önkormányzati képviselő, az MSZP helyi szervezetének elnöke. 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek gyanús felhasználása miatt. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 50 millió forint pályázaton nyert pénz „rendeltetésszerű használatával” nem tudnak elszámolni. A megyei főügyész helyettese júniusban azt nyilatkozta, hogy a nyomozás eddigi adatai alapján. Zuschlag egyértelműen gyanúsítható azzal, hogy utasításokat adott az érintett egyesületek és alapítványok munkatársainak. Zuschlagon kívül az MSZP több helyi tisztségviselője is a gyanúsítottak között szerepel. Az egyik magyarországi napilap arról írt, hogy a budapesti önkormányzattól, a Nemzeti Civil Alapprogramon keresztül, illetve a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumtól kaptak milliós támogatást azok az alapítványok és egyesületek, amelyek működését törvénytelennek ítéli meg a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. Gyurcsány Ferenc pártelnök, kormányfő, volt sportminiszter szűkszavúan kommentálta az ügyet, kijelentve: fontos, hogy kiderüljön az igazság. /Gyanús elszámolások. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./,,Mintha a láthatáron egy újabb Tocsik-ügyet látnánk. Az újabb ügy szálai teljesen világosan Gyurcsány Ferenc dolgozószobájáig vezetnek” – fogalmazott az ügy kapcsán Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. /Őrizetbe vették Zuschlagot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./
2007. szeptember 28.
Tovább dagad Magyarországon a Zuschlag-ügyben kipattant botrány. A Zuschlag-ügyben elrendelt házkutatáson egy rejtett kamerás felvételt találtak, amelyen Weiszenberger László MSZP-s kiskunhalasi kistérségi megbízott 2005-ben egy vállalkozónak magyarázta a fejlesztési pályázatok elnyerésének mechanizmusát: kapcsolatai révén rendszeresen intézkedett pályázatok ügyében százalékért. A sikeres pályázók által visszaosztott uniós és belföldi milliókat a minisztériumba kellett vinnie, ő abból kapta meg a részét. Ezt a felvételt szeptember 26-án a Hír TV is leközölte. A nyomozás részeként házkutatást végeztek Weiszenberger Lászlónál. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arra utasította a felelős szaktárca vezetőjét, hogy mentse fel az illetőt, és kezdeményezzen rendőrségi eljárást az ügyben. „Az nincs rendben, hogy képviselők a minisztériumok középvezetőivel mind a mai napig ellenőrizetlen körülmények között tárgyalnak” – fejtegette a miniszterelnök. Bajnai Gordon területfejlesztési és önkormányzati miniszter úgy fogalmazott, hogy nem naiv és tudja jól, hogy ez a rengeteg pénz sok rossz szándékú embernek is vonzó lehet, viszont azt üzeni nekik, hogy előbb-utóbb mindenki lebukik, és bíróság elé fog kerülni pártállástól függetlenül. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a most kipattant botrányt megelőzően egyik nyilatkozatában már utalt arra, hogy a Magyarországra érkező uniós pénzek nagy részét ellopják. Gyurcsány szeptember 24-i országgyűlési beszédében még cáfolta Orbán Viktor kijelentéseit, kijelentve, a Fidesz politikusa hazudott, és az ország tisztességes többségét is megvádolta. Az Fidesz szóvivője, Szijjártó Péter szerint Orbán abból vonta le következtetésként, hogy eltűnnek az uniós pénzek, hogy az érkező támogatások ellenére országszerte nem épül szinte semmi, és nem bővülnek a vállalkozások. /Intézményesített lopás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2008. március 17.
Az idei március 15-i rendezvényekből kiemelkedő a Sepsiszentgyörgyön felújított Lábas Ház, melyet a város lakói birtokba vettek. Az itt élők két évszázad múltán először tudhatják magukénak azt az építményt. Röviddel 1848 után a Huszárezred Parancsnoki Székháza Siralomházzá nyomorodott, Bartalis Ferenc és Váradi József ennek az épületnek a börtönpincéiben töltötte utolsó éjszakáját. Ez az érzelmi kötődés az alapja annak a féltésnek is, amely az épületet övezte. A Lábas Ház 2000-ben a város tulajdonába került, és elkezdődött az a nyolc évig tartó, akadályokat hárító munka. Az épület felújítása Háromszéktől Bukarestig és Kiskunhalason át Budapestig terjedő rendkívüli szakmai, anyagi és politikai összefogást feltételezett. Így lehetett Siralomházból a szellemi építkezés, a Jóreménység Házává. /Sylvester Lajos: A Jóreménység Háza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./
2008. augusztus 28.
Az első tárgyalási nap a Zuschlag-ügyben: október 8. A volt MSZP-s politikust és 15 vádlott társát folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalással vádolják. Zuschlag János és a hozzá kapcsolódó alapítványok állami pályázatokon elnyert pénzek felhasználásával nem tudtak elszámolni. A bűncselekménnyel 72 milliós kárt okoztak. Zuschlag János az MSZP Bács–Kiskun megyei területi szervezetének ügyvezetője és kiskunhalasi képviselő volt. /Októberben tárgyalják a Zuschlag-ügyet. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2009. október 6.
Tíz új magyar nyelvű kiadványt mutattak be a nagyváradi könyvmaratonon. Szűcs László, a rendezvény ötletgazdája és egyik szervezője, a Várad folyóirat főszerkesztője elmondta, a könyvmaratonnal a kultúra és a nagyváradi könyvkiadás mostoha helyzetére kívánták felhívni a figyelmet. A gyermekprogram keretében a kiskunhalasi Lyra együttes és a szlovákiai marcellházi zeneiskola fiataljai léptek fel, valamint bemutatták a Mákvirág című nagyváradi gyermeklap legújabb, októberi számát. /Totka László: Maratoni könyvmérleg. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Az Erdély anno 2010 című falinaptár egy-egy erdélyi-partiumi települést mutatott be, régi képeslapokon. A kiadványt Péter I. Zoltán helytörténész értékelte. Szilágyi Aladár A nemlétezők lázadása című riportkötetében a romániai nem magyar, illetve elszórványosodott magyar kisebbségek életét mutatta be, ehhez 117 település 27 etnikumának képviselőit kereste fel. /Megyeri Tamás Róbert: I. váradi könyvmaraton. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 6./ Gittai István új verseskötetét, az Őszliget címűt ismerhették meg az érdeklődők. Gittai elmondta, Nagyváradon érzi magát igazán otthon, itt vannak a barátai, Csepelen csak a Petőfi-szobrot köszönti jó ismerősként. Kinde Annamária Rózsavér című verseskötete a pozsonyi AB-ART és a Várad folyóirat gondozásában jelent meg. Orbán Attila Vaníliás gumicsont című kisregényéről a szerző elmondta, nem regénynek indult, hanem blognak. Tóth Ágnes hetedik kötetéről, a Mákvirág Kiadó gondozásában megjelent Mámikák szűzmáriái című kisregényről Szűcs László beszélgetett a szerzővel. Wagner Péter Szék című albumát Derzsi Ákos, az Europrint Kiadó vezetője méltatta. Molnár Zsolt Kapaszkodom című verseskönyvének bemutatója az Euro Foto Art Galériában volt. A mozgássérült fiatalember első kötetét a Nagyváradi Magyar Diákszövetség adta ki. /Tóth Hajnal: A könyveket, az irodalmat ünnepelték = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 6./
